Hogyan hozz jobb döntéseket, avagy a döntési torzítások pszichológiája

Minden nap rengeteg olyan helyzettel találkozunk, amelyben döntéseket kell hoznunk, legyen szó egy átlagos bevásárlásról, vagy éppen a továbbtanulásról. Ezeket a döntéseket sokszor nehéz meghozni és átlátni a teljes helyzetet, sőt néha csak utólag látjuk meg, hogy milyen különböző tényezők befolyásolták a végső döntésünket, akár negatív irányba is.

Cikkünkben az ilyen döntéshozást befolyásoló kognitív torzításokat, heurisztikákat fogjuk körbejárni, hiszen ezek felismerésével és értelmezésével sok helyzetben megalapozottabb és racionálisabb döntést tudunk hozni.

De mik is azok a döntési vagy kognitív torzítások?

Az emberek és a számítógépek között nagy különbség döntéshozási szempontból, hogy míg a számítógépek racionálisan, matematikai számítások alapján hozzák meg a legoptimálisabb döntést, addig az emberek agya ezt a folyamatot leegyszerűsítve, sokszor érzelmek által befolyásolva, megszokásokra támaszkodva végzi. Ez a folyamat hasznos tud lenni, amikor például hirtelen kell meghozunk egy döntést, hiszen egy ilyen helyzetben nincs kapacitás arra, hogy minden egyes részletét átgondoljuk a választásnak és a lehetséges kimeneteleinek, ám nem csoda hogy így gyakran hozunk irracionális döntéseket is.

Az ilyen megszokásokon alapuló, leegyszerűsítő folyamatokat nevezik döntési heurisztikáknak. Legyen szó iskola vagy munkahely választásról, ruhavásárlásról, vagy családalapításról, minden döntési helyzetben vannak befolyásoló tényezők: időbeli korlátok, társadalmi elvárások, érzelmek, stb. Az ilyen komplex helyzetekben támaszkodunk döntési heurisztikákra, melyekkel nagyban leegyszerűsödik a döntési folyamat, ám ezek a probléma megoldó statégiák sokszor logikai torzításokat tartalmaznak, és irracionális irányba viszik el a döntéshozatalt. Cikkünkben ezekből fogunk pár példát bemutatni, melyek segítségével jobban át tudjátok látni, hogy milyen külső tényezők befojásolnak titeket egy-egy döntés során.

Az érzelmek befolyásoló szerepe

Az érzelmeknek nagy befolyásoló ereje van a döntéshozatali helyzetekben, melyek sokszor segítségünkre is lehetnek, és segítenek elkerülni kockázatos, negatív kimenetelű helyzeteket. Ám emellett fontos látni a torzító szerepüket is, hiszen gyakran el tudnak téríteni attól, hogy racionális döntést hozzunk. Jó példa erre, hogy egy új vállalkozás lehetősége sokkal valószínűbb, hogy elkezd érdekelni minket, ha úgy van megfogalmazva, hogy 40 % a valószínűsége a sikerének, mint ha azt halljunk, hogy 60 %, hogy bukunk vele.

Hamis megerősítés

Talán az egyik leggyakoribb heurisztika a megerősítési torzítás, amely olyan módon befolyásolja a döntésünket, hogy az általunk már ismert információkat és tényeket túlzottan előnyben részesítjük az ismeretlen, új információkkal szemben. Annak érdekében, hogy saját magunkkal ne kerüljünk ellentmondásba inkább elutasítjuk az új információt hordozó tényeket, és azokra támaszkodunk csak, amelyek az előzetes feltevéseinket igazolják. Ez például sokszor megjelenik a közösségi platformokon való egyre hevesebben vitákban, amikor ugyanazon tényekre alapozva a felek egyre extrémebb irányba mennek el a saját előfeltételezéseiken alapuló érvelésükkel.

Az elsüllyedt költség

Az elsüllyedt költséggel kapcsolatos torzítás is szintén nagyon gyakori, és sok időt, illetve energiát megspórolhatunk magunknak, hogyha ennek tudatában vagyunk és így hozunk döntéseket. Ennek a torzításnak az alapja, hogy néha túlzottan ragaszkodunk az olyan dolgokhoz, amelyekről már rég tudjuk, hogy nem érik meg számunkra, de úgy vagyunk vele, hogy ha már elkezdtük, és ennyi energiát és időt beleöltünk, akkor már megéri folytatni. Sokféle ilyen döntési helyzet létezik kezdve az egész egyszerűektől (mint például egy túl nagy adag vacsora, amit már nem bírunk befejezni, már nem kívánnánk, de azért mégis megesszük, mondván hogy ne vesszen kárba), az egészen nagy döntésekig (mint például az a gondolat, hogy megérje-e folytatni egy sikertelen nek tűnő vállalkozást).

Lehorgonyzási és keretezési torzítás

Sok kutatás bizonyítja, hogy nagymértékben befolyásolja a dolgokról alkotott véleményünket az, hogy azokról milyen információt hallunk először. Például hogyha egy ember tulajdonságait úgy soroljuk fel valakinek, hogy először a negatívakat mondjuk, és csak utána a pozitívakat, akkor valószínűleg erről a személyről sokkal negatívabb vélemény fog kialakulni, mintha a pozitív tulajdonságaival kezdtük volna a felsorolást, miközben a felsorolt tulajdonságoknak csak a sorrendje tért el, tartalmuk nem. Ehhez hasonlóan a keretezési torzítás azt jelenti, hogy az konkrét tények helyett sokkal inkább az befolyásolja a véleményünket és döntésünket, hogy azokat milyen megfogalmazásban, milyen keretben tálalják nekünk. Ilyen torzítással sokszor találkozunk internetes hírek és annak kapcsán kialakult vélemények során, de javunkra is felhasználhatjuk a magunkról kialakított pozitív kép alkotásával, például önéletrajz, vagy motivációs levél írásakor.

Mit tehetünk a torzítások ellen?

Mindenképpen hasznos tudatában lenni az ilyen befolyásoló tényezőknek, és a konkrét döntési helyzetekben kiszűrni az esetleges negatív hatásaikat. Ám nem mindig vezetnek rossz irányba minket a torzítások, nem véletlenül alakultak ki, hiszen sokszor a tudat alatt meghozott döntéseinkben hasznunkra is tudnak válni, és kezelésüknek nem az a legjobb módja, hogyha minden áron megpróbáljuk őket kiirtani.

Segíthet kiszűrni a torzításokat például a másokkal való megtárgyalása egy-egy problémának, döntési helyzetnek. Egyrészt a saját gondolkodásunkban sokszor nem látjuk meg a hibás logikát, másrészt egy külső szemlélő sokkal objektívebben és racionálisan tudja látni a helyzetünket. Ezért sem véletlen, hogy az egyénileg meghozott döntéseknél sokkal kevesebb torzítást tartalmaznak a csoportok által meghozott döntések, hiszen több ember nagyobb valószínűséggel veszi észre ezeket a hibákat.

Nem mindig könnyű döntéseket hozni, de reméljük, hogy sikerült bepillantást adnunk a döntéshozatal világába ezzel a pár példával a döntési heurisztikák rendkívül érdekes témaköréből, hiszen sokat tud segíteni, hogyha jobban átlátjuk azokat a tényezőket, amelyek megnehezítik a folyamatot.

Kövessetek Instagram-on, Facebook-on és Youtube-on is, ahol további tartalmakat osztunk meg a fiatal felnőtteket érdeklő témákkal kapcsolatban!